gyártó cég:

Magyar Televízió

készült:

a MAFILM műtermeiben

laboratóriumi munkák:

Magyar Filmlaboratórium Vállalat

rendező:

Zsurzs Éva 

író:

Szabó Magda 

forrásmű:

Abigél

forgatókönyvíró:

Szabó Magda 

dramaturg:

Katkó István 

operatőr:

Lukács Lóránt 

vágó:

Sellő Hajnal

zene:

Palásti Pál 

rendező munkatársa:

Szirtes János

hang:

Csonka Ferenc

fővilágosító:

Császár Sándor 

díszlettervező:

Mátay Lívia

építész:

Juhász Endre 

berendező:

Schartner Zsuzsa 

jelmeztervező:

Witz Éva

ruhakivitelező:

Ján Kati 

maszk:

Tolnai andrás 

felvételvezető:

Gyulai Szabolcs 

gyártásvezető:

Baji Tibor

szereplők:

Szerencsi Éva (Vitay Georgina)
Nagy Attila (Vitay tábornok)
Básti Lajos  (Torma Gedeon)
Ruttkai  Éva  (Horn Mici)
Piros Ildikó  (Zsuzsanna)
Garas Dezső  (König)
Balázsovits Lajos (Kalmár Péter)
Versényi Ida (Hajdu )
Schubert Éva (Gigus)
Tábori Nóra (Truth)
Temessy Hédi (Erzsébet)
Bánfalvy Ágnes (Torma Piroska)
Zsurzs Kati (Kiss Mari)
Egri Kati (Bánki Anna)
Rátonyi Hajnal (Muray)
Kovács István (Kuncz Feri)
Békés Itala (Mimó)
Lelkes Ágnes, Harkányi Ödön, Gelecsényi Sára, Németh Nóra, Zách János, Darvas Magda, Képessy József, Dávid Ágnes, Keres Emil, Garamszegi Mária, Zoltai Miklós, Végvári Tamás  

bemutató:

1978. április 14. 20:25 (1)

díj:

1978. június: televíziós nívódíj a filmnek

Stábfotó:

A jelmeze az MTV jelmeztárában:

(Köszönet a Retro Meseklubnak a felvételért!)

Tartalom:
(Aki még nem látta volna, az ne olvassa el!)

A történet főszereplője Vitay Gina, egy tábornok lánya, akit a II.világháború utolsó esztendejében egy vidéki, egyházi leánynevelő intézetben rejtenek el, mert édesapja tevékeny résztvevője a magyar ellenállási mozgalomnak és letartóztatás fenyegeti. Gina mindjárt az első nap megtudja, hogy ebben a világtól "távoleső" helyen sok különös dolog történik, s bár társai kiközösitik, egyetlen reménye marad a titokzatos ABIGÉL, aki a végső kétségbeesésben mindenkin segit.

Gina nem tudja megszokni a leánynevelő intézet szigorát és ezért megszökik Horn Mici estélyéről. König tanár úr szerencsére találkozik vele és visszaviszi az intézetbe. Mikor Gina édesapja megtudja, hogy lánya kishíján megszökött, feltárja előtte azokat az okokat, melyek miatt itt kell maradnia. Gina megérti, hogy édesapja a háborúból való kilépés ellen harcol, és mindkettőjük biztonsága érdekében maradnia kell. Igyekszik osztálytársaival is kibékülni.

Gina szökni szeretne, s Abigél segítségében bízik. Váratlanul meglátogatja apja, a tábornok közli vele, hogy nem tudja a karácsonyi szünetre hazavinni. Ellátja tanáccsal, hogy hogyan viselkedjék váratlan esetekben. Közben az intézet lakóit váratlan események tartják izgalomban: összetörik az igazgató akváriuma, s közben eltűnnek a "kétes származású" gyerekek iratai. 1943-ban ünnepi istentiszteletet tartanak a kormányzó névnapján, ami botrányba fullad. A karácsonyi ünnepekben Gina az intézetben marad, de szabálytalan pesti telefonjáért büntetésben részesül. Karácsony után egyre nyomasztóbb a hangulat, a lányok megtudják, hogy a németek megszállták az országot. Ekkor Gina váratlan értesítést kap, hogy Feri megszökteti.

Megjelenik az intézetnél a kislány régi szerelme, Kuncz főhadnagy és romantikus éjszakai találkára hívja. Itt közli vele, hogy másnap meg akarja szöktetni. Gina levélben értesül Abigéltől, hogy a főhadnagy azért jött Árkodra, mert az ö személyével próbálják rávenni apját küzdőtársai elárulására. Horn Mici a Matulából megszökteti Vitayt lakására. Itt tudja meg Gina, hogy König tanár úr az Abigél.

cikkek:

Népszava, 1978. április 25.

"...Zsurzs Éva egyik rendezői erénye, hogy igényesen, biztos ízléssel választja tévéfilmjei irodalmi alapanyagát és szereplőit. A másik: rendkívüli műgonddal párosult mesterségbeli tudása. Két évig dolgozott az Abigél tévé-változatán, (más munkái mellett), két évig hordozta, forgatta a fejében, majd a helyszíneken, csiszolgatta, formálta képsorokká. Megérte, érdemes volt. A figuráktól a legapróbb kellékekig hitelesen idézte képernyőre a kor és a hely légkörét, a háború betörését az árkodi leánynevelő intézet zárt világába. A szereposztás meglepetése Piros Ildikó diakonisszája. A fiatal színész-nő kilépett a gödröcskés arcú, bájos szépség szerepköri skatulyájából, és lám, ezt is tudta. Ezt a nagy belső fegyelmet, halk határozottságot, erőt és lágyságot palástoló sápadt szigort. S így is szép, mert Zsuzsanna figurájának belső szépségét tolmácsolja. Megindultan néztük Básti Lajost élete utolsó tévészerepében. Nem csupán a kegyelet íratja le, hogy a ridegen puritán, de szilárd tisztességű Torma igazgató alakját jellemző, apró gesztusaival, emberábrázoló művészetével emlékezetessé formálta..."

Vajk Vera

Vas Népe, 1978. április 26.

"Zsurzs Éva dicséretére keresnek szavakat alkalmi tévékritikusok ezrei, a nézõk. Néhány hete A fekete város ismétlése vasárnap délutánonként gyerekeket és felnõtteket hozott közös izgalomba...
A Zsurzs Éva rendezte új sorozat, az Abigél sikerét sem lehet csupán a jó irodalmi anyagnak tulajdonítani. Bár a téma, a mûválasztás önmagában is erény lehet, Mikszáthnak híveket szerezni, Szabó Magdához kedvet csinálni egyszerre 3-4 millió embernek, ehhez is kiválóan ért Zsurzs Éva. A fordulatos irodalmi alapanyag azonban sovány eredményt is hozhat. Sztrogoff Mihály vagy Benyovszky Móric kalandokban bõvelkedõ élete nem aratott olyan sikert a képernyõn, mint az egzotikumokban szegényebb lõcsei história, vagy most az Abigél.
Szabó Magda ifjúsági regénye nyilván újabb kiadásokat ér meg. Az irodalom eszközével, az élmény erejével nevel arra, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy bonyolultságukban szépek az emberi kapcsolatok, hogy a történelemben választhat is az ember...
A Szabó Magda megálmodta zárt intézeti világot Zsurzs Éva adaptálta a filmszalagra, atmoszférát teremtett és krimi izgalmat. Elsõsorban a hetedik osztály, a húsz kamaszlány kiválasztásáért illeti dicséret, öt-hat lánynak tudott önálló életet, karaktert adni az epizódokban. Szerencsi Éva, Egri Kati, Zsurzs Kati, Bánfalvi Ágnes, Rátonyi Hajnalka lubickolt a szerepben. A pukkadozó, örökké szerelemrõl ábrándozó, a fegyelmet titokkal, csínyekkel enyhítõ lány-társaság magával ragadta a nézõket. A színészválasztás, a színészirányítás bravúrját valósította meg a négyrészes tévéjátékban Zsurzs Éva. Básti Lajost Torma Gedeon szerepében maníroktól mentes alakításban láthattuk. Szigorral és emberséggel, felelõsségvállalással és emberi gyarlóságokkal teli hús-vér alakot formált az igazgató szerepébõl. Hogy Balázsovits Lajos és Garas Dezsõ külsõ megjelenésüknek ellentmondó jellemeket játszottak, csak izgalmasabbá tette a helyzeteket. A szép Piros Ildikó kozmetika és díszes ruha nélkül is szép, kellemes Zsuzsanna nõvér volt. Matula-szigorúságot, anyai szeretetet képviselt - egyszerre és szerelmes, gyötrõdõ nõt is játszott. Ha Abigél nem is, a Matula fogalom lett."

BR

Filmvilág 1978/10. (május 15.)

"Az Abigélt, tisztelet az igényesebbeknek, az elmúlt hónapok egyik legsikerültebb televíziós produkciójának tartom... Zsurzs Éva, a rendező az Abigél közvetítése idején így nyilatkozott:
A mi műfajunk esetében szinte elviselhetetlen feszültséget okoz, hogy a nagyjából hárommillió tv-néző ugyanúgy, egymástól elszigetelve, leginkább családi körében ül a képernyő előtt, mint én, s nincs módomban közvetlenül lemérni művem hatását. Az első jelzéseket másnap észlelem, ezért fogvacogva indulok el hazulról. Ám ha, mondjuk, egy hétrészes sorozatról van szó, akkor ez a bizonytalansági tényező heteken át gyötör. Ahhoz azonban, hogy végleg megállapítsam a sikert vagy a bukást, netán a fogadtatás átmeneti fokozatait, legalább egy-két hónapra van szükség, őszintén szólva, én gyűlölöm ezeket a heteket.
Nos, meg kell nyugtatnom Zsurzs Évát, nyilván már elkésve is: az Abigélben televíziós életműve egyik legsikeresebb darabját formálta meg. Az író különb alkotótársat nem is találhatott volna. Zsurzs Évának sikerült Szabó Magda regényét s a regénynél is drámaibb, feszesebb forgatókönyvét élethűen, kellő atmoszférikus telítettséggel, izgalmasan lefordítania a tévéfilm nyelvére. Színészválasztása ezúttal is hibátlan. Básti Lajos, az intézeti igazgató, Garas Dezső, a szemüveges, kedves, kissé tesze -tosza Abigél, Szerencsi Éva, a májusi cseresznye-mosolyú Gina. Piros Ildikó, az eddigi alakításait felülmúlóan nagyszerű prefekta. Nagy Attila, a rokonszenves Vitay tábornok, Balázsovits Lajos, a leventeoktató szépfiú. Ruttkai Éva, a tökéletes illúziót keltő, rejtélyes Horn Mici, Tábori Nóra, a tornatanárnő, egészen az intézeti növendékekig - minden szereplő a similis simile gaudet módján azonos volt a regényhősökkel. Még a tehetséges Zsurzs Katit sem a szülői elfogultság helyezte el egy virgonc epizódszerepben."

Galsai Pongrác

Rádió és Televízió Újság 1978/20.

Nagy József református lelkész, a Debreceni Református Kollégium levéltárosa az Abigél című televíziós film megvalósításáért köszönetül Szabó Magda írónőnek, Szerencsi Éva és Garas Dezső színművészeknek, egy-egy Debrecent, Csokonait, illetve Maróthi György professzort ábrázoló emlékérmet küldött.

további cikkek:

Film Színház Muzsika, 1977. március 5.
Film Színház Muzsika, 1977. október 15.
Film Színház Muzsika, 1978. április 2.
Film Színház Muzsika, 1978. április 22. (kép)
Film Színház Muzsika, 1978. április 29.
Csongrád megyei Hírlap, 1978. április 26.
Magyar Nemzet, 1978. április 26.