Ozorai példa (1973)

 

gyártó cég::

a Magyar Televízió megbízásából a MAFILM

rendező:

Kardos Ferenc

író:

Illyés Gyula  

forrásmű:

Ozorai példa

forgatókönyvíró:

Siklós Olga 

dramaturg:

Lendvai György 

operatőr:

Halász Mihály

kameramann:

Stenszky Gyula 

vágó:

Palotai Éva 

zene:

Márta István, Cseh Tamás 

koreográfus:

Manninger György 

hang:

Gergely András 

fővilágosító:

Gáll István 

építész:

Varga Antal 

berendező:

Boros Gábor 

jelmeztervező:

Horányi Mária 

ruhakivitelező:

Ősapai Györgyné 

maszk:

Pusztai Mária 

felvételvezető:

Sodin Péter, Somosi Péter, Merza Marcel 

színes technika:

Gulyás János 

asszisztens:

Molnár Edit 

szereplők:

Börcsök - Cserhalmi György
Rozika – Szerencsi Éva
Zsófi - Piros Ildikó
Döme – Koncz Gábor
Ürögi - Mádi Szabó Gábor
Herceg – Márkus László
Hercegné - Gyöngyössy Katalin
Roth - Garas Dezső
Gór Nagy Mária, Oszter Sándor, Majczen Mária, Szacsvay László, Raksányi Gellért, Kovács István, Cs. Németh Lajos, Balázsovits Lajos, Horesnyi László, Siménfalvy Sándor, György László, Deák Sándor, Gurnik Ilona, Győri Ilona 

bemutató:

1974. március 15. (1)

hossza:

57 perc 36 mp

ozorai_08.jpg (63890 bytes) ozorai_09.jpg (59739 bytes) ozorai_10.jpg (73551 bytes)

 

Felirat: Előadásra kerül 1973 őszén egy szüreti mulatságon.

1848 őszén Ozora körül gyülekeznek az általános támadásra készülő császári seregek. Az első szabad szüretet ünneplő ozoriakat nem rémíti meg a hír, furfanggal futamítják meg a többszörös túlerőben lévő hadat....

A Film Színház Muzsika 1974/12. számában írta Vámos Miklós:

"Illyés Gyula drámáját március tizenötödikén mutatta be a tévé. Az Ozorai példa 1848 őszén játszódik, szüretkor. "Tréfás hadművelet" a császári csapatok ellen; lényegében erről szól a darab, feszes dialógusokkal, jó színpadi szituációkkal. Kardos Ferenc rendező mindebből csupán a dráma vázát, alaphelyzetét vette ki, s aköré épített a saját stílusában valamiféle történelmi karnevált. Megrendezett egy szüreti mulatságot igazi hegyoldalon, valódi szüretelők közé elegyített színészekkel, akiknek a táncos-zenés hejehuja közepette azért alkalmuk nyílott az eszmei mondanivaló citálására, s mellékesen egy fűződő románc bemutatására. Kardos régóta kísérletezik e történelem-leporelló módszerrel, kár, hogy a Petőfi '73 nyomait magán viselő tévéfilm Illyés '74 helyett, csak Kardos '74 lett. Néhol bántó és fölösleges "jancsó-izmusok" is föltűntek a képernyőn, "köröző" lovasok, teátrális beállítások, sodró, de gyakran fölösleges táncjelenetek. Ráadásul utóbbiakat a szőlőtőkék között adták elő, nem elég, hogy ezen a szüreten senki se dolgozott, még a termést is letaposták... Ami a legszomorúbb, hogy ez a módszer - múlt és jelen összemosása - izgalmas, nagy lehetőségeket rejt magában, kár, hogy nem sikerült kihasználni. Így csak a színészi alakításokat dicsérhetem, Cserhalmi Györgyét, akiben nagy színész készülődik, Koncz Gáborét, aki mindig fölizzítja a levegőt maga körül, Szerencsi Éváét, akinek szépsége és tehetsége figyelemre méltó (remélem, az utóbbit nem fogja elhomályosítani az előbbi), Márkus Lászlóét, ő az eredeti darabból keveredett ide. Dicsérhetem még a tájat szépen fényképező operatőrt: Halász Mihályt."

 

 

további cikkek:

Szüret Ozorán (Film Színház Muzsika, 1973. okt. 20.)
Filmvilág 1974/27.