kétrészes tévéjáték
gyártó cég: | Magyar Televízió |
rendező: |
Várkonyi Gábor |
író: |
Alekszandr Szuhovo-Kobilin |
forrásmű: |
Krecsinszkij házassága, Az ügy, Tarelkin halála |
fordító: |
Elbert János |
dramaturg: | Várkonyi Gábor |
vezető-operatőr: |
Ráday Mihály |
operatőr: | Czabarka Péter, Fodor György, Scheibner Károly, Szalay Z. László |
zene: |
Pethő Zsolt, Kincses József |
zenei szerkesztő: |
Zsedényi Erzsébet |
hang: |
Ács Mária |
fővilágosító: |
Farkas Ferenc |
díszlettervező: |
Jánosa Lajos |
berendező: |
Blonszky Katalin |
jelmeztervező: |
Hraby Mária |
maszk: |
Sommer Katalin |
felvételvezető: |
Riedl Tamás |
rögzítésvezető: |
Falus Tamás |
műszaki vezető: |
Táskay Mihály |
a rendező munkatársa: |
Márton István |
gyártásvezető: |
Lovasi József |
szereplők: |
Horváth József -
Pjotr Konsztantyinics Muromszkij |
bemutató: |
1975. július 2., 3. 20:00 (1) |
hossza: |
83 (?) + 83:58 |
cikkek: |
Filmvilág, 1975/14. (Mátrai-Betegh
Béla) |
Krecsinszkij, a csőd szélére került szélhámos úgy határoz, érdekházassággal rendezi anyagi helyzetét. A hitelezők azonban már annyira szorongatják, hogy a házasságkötést sem tudja kivárni, s hogy pénzhez jusson, fondorlattal kölcsönveszi menyasszonya drága ékszerét. Olcsó utánzatot készíttet róla, s az uzsorás éberségét kijátszva, azt teszi zálogba. Az eredeti ékszert visszaadja ugyan menyasszonyának, de amikor az uzsorás rendőrökkel állít be hozzá, az éppen nála vendégeskedő lány megmenti vőlegénye becsületét, "szörnyű félreértésre" hivatkozva átadja a felbőszült hitelezőnek az ékszert. A házasságból nem lesz semmi, s az apa többéves pereskedésbe kezd, hogy visszaszerezze a brosst és lánya becsületét. A hivatalnokok, a kedvező elbírálásért cserében, egy kisebb vagyont szeretnének kicsikarni Muromszkijból, de az nem hagyja magát. Úgy dönt, jogorvoslatért a herceghez fordul. A pénzéhes hivatalnokok azonban bosszúból csapdát állítanak neki. Átírják a peranyagban a lány vallomását, mintha az uzsorásnak "szörnyű félrelépésről" beszélt volna. Abból viszont akár gyermek is születhetett,akinek hollétéről a családnak számot kell adni. A herceg további bizonyításra visszaadja Varravin tábornoknak az ügyet. Varravin arra bíztatja Tarelkint, a titkárát, tudassa Muromszkijjal, az ő esetében már csak a sok pénz segíthet. Nelkin tábornok már a kezét dörzsölgeti, hogy közel az idő, hogy Muromszkij fizet.Titkára, Tarelkin is erre vár, hiszen főnökével közösen juttatták a felperest ebbe a helyzetbe. Amikor azonban végre Muromszkij Varravin tábornok asztalára csúsztatja a hálapénz kupacot, az felháborodást színlelve, retorzióval fenyegetve fut utána a majdnem teljesen kiürített borítékkal. A reménytelenség fokára juttatott férfi látva, hogy ebből a csapdából nincs kiút, szívrohamot kap és meghal. Tarelkin hiába várja főnökétől a jussát, s mikor látja, hogycsak fenyegetést kap odaadó cinkosságáért, a póruljárt hivatalnok bosszút esküszik. A piszkos üzelmek bizonyítékait elcseni Varravintől, megrendezi saját halálát és "életre kelti" Szila Szili Kopilov udvari tanácsost, Tarelkin"lakótársát". Varravin rájön a lopásra, s megszállottan kutat Tarelkin hagyatékai után, bevonva Raszplurjevet, a körzeti rendőrbiztost is a keresésbe. Kopilov egyre bátrabban manipulálja két ellenfelét, mígnem kiderül, az igazi Kopilov elhalálozott külföldön. A rendőrbiztos nem érti, hogy haTarelkin is elhalálozott, akkor ki ez a személy. Vérszívónak kiáltja ki a férfit és letartóztatja. Varravin addig kínoztatja volt munkatársát, míg az kénytelen visszaadni a lopott iratokat. Az életét azonban megkíméli, így amindent túlélő, korrupt tisztviselő jó ajánlólevelekkel kereshet új állást magának az orosz államigazgatásban. |